Európai építészet oszmán stílusban: Dolmabahce palota

Isztambul… gigantikus birodalmak szíve… Ez volt az császárok és szultánok rezidenciája évezredekig. És a hétköznapi lakások nem tennék meg nekik, igaz? Isztambul így büszkélkedhetett oly sok palotával az évszázadok során. Ezek közül az egyik, a legújabb, a legtöbb”Nyugati", az a Dolmabahçe palota.
Amikor egy város története ilyen hosszú, a városrészek nevei nagyon érdekesek lehetnek. Mindegyik név mögött vagy egy nagyon régi történet áll, vagy furcsa etimológiai alap. Ez az oka annak, hogy a környéknevek eredete mindig is lenyűgözött. Mielőtt továbbmenne a Dolmabahçe palotába, ha nem bánja, először nézzük meg, hol van a furcsa neve, ami azt jelenti:megtelt kert", ered, jön.
Képzeljük el a mai Dolmabahçét: Kabataş és Besiktaş között van. Kabataş felől érkezve az út az Inönü Stadion előtt kanyarodik balra, jobbra pedig a palota előtt, ahogy Beşiktaşra ér. Valaha ez a hely egy kiterjedt öböl volt, ahol menedéket kerestek a hajók. Egykor még az oszmán haditengerészet is horgonyzott ott, Konstantinápoly ostroma alatt. Idővel azonban a patakok által hozott hordalék és a tenger alatti áramlatok hiánya miatt fokozatosan megtelt és mocsárrá alakult.
Ez az öböl egykor a Gümüşsuyu és a Maçka hegygerinc közötti völgytől egészen a Küçük Levent Farmig terjedt, amely ma a Şişli anyakönyvi hivatallal szembeni vásártér. uralkodásából I. Ahmed szultán (1603-1617) különböző időszakokban töltötték ki. A szemétlerakó területét királyi kertekké alakították, és a szultánok ezen a nyári rezidenciává vált helyen kezdtek nyaralni. Az a tény, hogy a szeméttelepen királyi kert volt, megmagyarázza, miért nevezik Dolmabahçe-nak. A környéken azonban jelentős pavilonok és villák építése kezdődött meg az uralkodás idején Ahmed szultán II (1691-1695), és utódai folytatták.

Új szultánok, új paloták…

a nyugati-isztambuli-dolmabahcei palota

Más néven a Beşiktaş kert akkoriban a környéken különböző időszakokban jelentős építmények épültek. Az egykor ott található palota, amelyet ún Cağaloğlu vízparti kúria 1680-ban lebontották, a következő évben pedig új palotát építettek. Ezt az új épületet, amelyet Dolmabahçe Villa vagy Beşiktaş-palota néven ismernek, a király uralkodása alatt kezdték meg javítani és bővíteni. Ahmed szultán III (1703-1730), árán 2046 tasak arany. Ez azonban csak azután történt Patrona Halil lázadás és a lerakódása Ahmed III, uralkodása alatt Mahmud szultán, hogy be lehetne fejezni.
Mahmud szultán szerette Dolmabahçe környékét, mindig ott töltötte a nyarat. Olyannyira, hogy ma a palota hátsó udvarán van egy szentély három feleségének és lányának. Az 22. május 1766-i földrengésben megrongálódott Beşiktaş-palotát Musztafa szultán III (1750-1774). I. Abdulhamid szultán (1774-1789) a part egy másik részét feltöltötte, és kiterjesztette a palotát. III. Szelim szultán (1789-1807) uralkodása alatt a környék épületeit ismét lebontották. A szultáné volt az építész Melling Dolmabahçe összes épületét lerombolja, a csempézett kioszk (Çinili pavilon) kivételével, és új palotát építtetett a területen. A Beşiktaş vagy Dolmabahçe palota 1815-ig maradt ebben az állapotban. Sajnos ebben az évben a palota megsérült a háremfürdő kemencés helyiségében keletkezett tűzben, és azonnal újjáépítették. Mahmud szultán II.
A ma álló Dolmabahçe palota építése azonban abban a korszakban történt, amely a trónra lépéssel kezdődött. Abdulmecid szultán in 1839, amikor a nyugatiasodási folyamat új lendületet kapott. Az új szultán az igényeinek megfelelő épületet érezve a Beşiktaş-palotát választotta, és megépíttette a ma álló palotát.

Az utolsó palota…

A palota, amelyet épített Abdulmecid között 1850 - 1856, 110,000 2 mXNUMX területet fedtek le és a következőkből álltak; a főépületek férfi részleg (Szelamlik), Üdülési Fogadóterem, Hárem, Koronaherceg lakosztály, A szultána lakosztálya, Valide szultán mecset és színház, a királyi lovasistálló, a hadügyminiszteri lakosztály, a Óratorony, Királyi Kincstár, belső dekorációs részleg, The Birds Pavilion, The Glass Pavilion, Regular Concubines és Harem Aghas lakosztályai, Hareket pavilonok, Hereke Weaving Room, Baltacılar, Agavat, Bendegan és Musabihan lakosztályai és egy főkonyha amely e lakosztályok lakóit szolgálta ki.
A palotát a hosszú uralkodás alatt nem használták Abdulhamid II és elhanyagolták, a károk következtében a színház, a hajógyár és a hadügyminiszteri lakosztály teljesen eltűnt. A királyi istálló és a főkonyha részben megrongálódott, a palota más részeit pedig más célokra kezdték használni.
A palota fő szerkezetét tervezte Karabet és a Nikogosz Balyan, a korszak jelentős építészei, és három részből áll: Mabeyn-i Humayun (Császári Férfi Szekció), Ünnepek fogadóterme és a Birodalmi Hárem. Mabeyn-i Humayunt adminisztratív célokra használták, míg a császári hárem a szultán és családja magánéletének helyszíne volt. A két rész között van egy fogadóterem, ahol fontos állami ünnepségeket tartottak.

Egy palota, amely megérdemli a szót!

A palota egyik legérdekesebb aspektusa, hogy sok a a kor legújabb technológiai eszközei telepítették bele. A központi fűtés, a villany és a telefon a korabeli fényűző újdonságok közé tartozik, amelyeket a palotában telepítettek. A palota összesen 45,000 2 m285 lakóterülettel, 46 szobával, 6 előszobával, 68 törökfürdővel, 4,454 mellékhelyiséggel rendelkezett, padlóját 2 mXNUMX értékes szőnyeg borította. A Mabeyn részleg, ahol a szultán napközben dolgozott, funkcióját és fényűzését tekintve a Dolmabahçe palota legfontosabb része. A bejáratnál a Medhal Hall, ahol először fogadták a látogatókat, majd jön a Kristálylépcső; a Nagykövetek terme, ahol a diplomatákat megvendégelték, és a Vörös szoba, ahol a szultán fogadta őket. Mindkettő extravagánsan díszített hogy tükrözze a birodalom pompáját. A felső emeleten található a Zulvecheyn terem, amely a Szultán férfirészlegében lévő privát lakosztályába vezet. Ebben a privát lakosztályban található egy pompás törökfürdő, melynek alabástromát Egyiptomból hozták, a dolgozószobán és a termeken kívül.
A Hárem és a Férfi részleg között található fogadóterem az egész palota legmagasabb mennyezetével rendelkezik, és a legimpozánsabb. A teljes területe meghaladja a 2000 m2-t és 56 oszlopot tartalmaz. A kupola magassága eléri a 36 métert, és ehhez a kupolához egy brit gyártmányú, 4.5 tonnás csillár található. Érdekes ennek a hatalmas csarnoknak a fűtési megoldása is; a pince kemencéiből a meleg levegőt az oszlopok alsó részéből engedték be a helyiségbe. A vallási ünnepek köszöntésének hagyományos szertartása alkalmával idehozták a Topkapi palotában az arany trónt is, és a szultán ünnepi köszöntőt szokott váltani vezető államférfiakkal.
A 19. század érdekes épületei közül talán a Dolmabahçe palota a vezető. Ez a kolosszális minta az esztétikai megközelítések európai építészet Az akkori korszakban uralkodó oszmán palotaépítészeti hagyomány számos jellegzetességét is felmutatja. A nyugati hatás ellenére részleteiben, mind elrendezésében, mind a helyiségek és a termek kapcsolatában a palotát olyan építménynek tervezték és építették, ahol a hagyományos török ​​otthont hatalmas méretekben reprodukálták.

Dolmabahce és Mustafa Kemal Atatürk…

Kétségtelen, hogy a Dolmabahce-palota jelentőséggel bír a török ​​nemzet számára. A tény, hogy a Mustafa Kemal Atatürk lakhelyül is használta ezt a helyet, és itt töltötte utolsó napjait, amikor betegsége a legrosszabb volt, talán ez a legfontosabb ok arra, hogy különleges áhítattal látogassunk el a palotába. Ami azt illeti, Lépjen kapcsolatba a Mustafával nem nagyon szerette a palotát. Különösen betegsége idején érezte magát bebörtönözve és elszigetelve népétől a palotában, mivel nem szerette azt az elképzelést, hogy palotákban éljen. Van még egy történet, hogy egy este a korai lefekvés ürügyén megszökött a palotából egy görög étterembe a Boszporuszon!
A törököt felváltva az oszmán koncepcióját, a fiatal nemzet reformjai egyben azt is célozták, hogy a palotákat az egész nemzet birtokába adja.

Így az 431. március 3-i 1924. törvény kapcsolódó cikkei kimondják:

8. cikk – A Török Köztársaság területén lévő, az Oszmán Birodalom szultánjainak tulajdonában lévő ingatlanokat és földbirtokokat államosították.
9. cikk – A megszüntetett császári paloták, villák és egyéb ingatlanok a kárpitozással, bútorokkal, képekkel, képzőművészeti alkotásokkal és minden hasonló tárgykal együtt államosítva lettek.
10. cikk – A korábban államosított ingatlanokkal együtt, amelyek a szultánok birtoka címet viselték, államosították az összes és egykori császári kincset, annak teljes tartalmával, valamint a palotákat, villákat és egyéb épületeket.
11. cikk – Rendelet készül az államosított földbirtokokról és ingatlanokról.

Nem kell szultánnak lenned!

Az első kísérlet arra, hogy a Dolmabahçe-palotát múzeummá alakítsák, ismét megtörtént Lépjen kapcsolatba a Mustafával„S. Törökország első képzőművészeti múzeuma, az Isztambuli Állami Festészeti és Szépművészeti Múzeumot 20. szeptember 1927-án nyitották meg a megrendelésre. Atatürk a Dolmabahçe-palota koronaherceg lakosztályában. A palota pedig ma egy múzeum, amelyet nemcsak államférfiak, hanem a világ összes országának polgárai is felfedezhetnek.

A Dolmabahce palota csak egyike Isztambul csodálatos helyeinek. Miért nem látja a palotát a saját szemével? Isztambul csak egy repülőútra van!

Látogatás a Dolmabahce palota nyitvatartási idejében

Kivéve hétfőn és csütörtökön, a hét minden napján 09.00 és 16.00 óra között látogatható a palota.

Cím: Dolmabahçe, Beşiktaş
Telefon: + 90 212 236 90 00