Fűszer bazár

A valaha volt legerősebb elbűvölő illat – Fűszerbazár Isztambulban

Sétálj, mint egy egyiptomi az egyiptomi fűszerbazár piacon Isztambul óvárosában! A fűszerpiac és az új mecset; Ismerősnek tűnik? James Bond egy epikus motorkerékpár-üldözést folytatott a Skyfall nyitányán, és átszáguldott a Nagy Bazár kellős közepén, amely a piac melletti piac. Fűszer bazár és Isztambul egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága. Akkor; érdemes ellátogatni a Fűszerbazárra? - Határozottan igen! Nemcsak az egzotikum iránti vágy teljesítése, hanem egy igazi lehetőség Isztambul hagyományos kereskedelmi életének megtekintésére és megtapasztalására – az isztambuli Fűszerbazár! A nyugatiak keletre való rátalálása iránti romantikájának beteljesítése révén az egyiptomi fűszerpiac – a Fűszerbazár – látogatása valóban az egyik ilyen élmény.

Az egyiptomi fűszerbazár Isztambulban; Egy szilárd, kézzelfogható formának, amely megtestesíti a mitikus hely erejét, meg kell időznie annak észleléseit. Az oszmán kő és türkiz csempe díszíti a falakat és a padlót, ahogyan több száz évvel ezelőtt tették; az Aranyszarvra nyíló kilátás az ablakokból és imára szólítások a közeli mecsetekből; és a kinti Fűszerbazár látványa, hangjai és illatai szinte varázslatossá varázsolják az itteni hangulatot.

A szükségleteinket vágyakká alakító ágensnek a fűszer az erőt jelenti. A fahéj, kömény, sáfrány, menta, kakukkfű és minden más elképzelhető gyógynövény és fűszer elbűvölő aromái már a fűszerbazárba lépés előtt is megtöltik a levegőt. A levegőben lévő erőteljes illat sokat ad a tér élénkségéhez, és vonzóbbá teszi azt.
Az egyiptomi bazárnak minden bizonnyal van néhány fizikai jellemzője, amelyek hozzájárulnak a mitikus hely erejéhez. Saját klímája van, amelyet a fűszerek és gyógynövények illata, emberhangok, mozgás, hőség stb. teremt. A térben kapszulázott illatok összekeverednek, és sűrűn kitöltik a levegőt, mikrokozmoszt hozva létre. Az aura arra ösztönöz, hogy nézzen; inkább lenyűgözővé válik, ami növeli a fűszer iránti vágyat. Évszázadokon keresztül a fűszert mindig a világ ismeretlen részeiről származó finom anyagnak tekintették. Ezért mindig olyan jelzőkkel hozták kapcsolatba, mint az egzotikus, drága, egyedi és fényűző, amelyek már a kezdetektől hozzájárulnak ahhoz, hogy hatalomként tekintsenek rá. A nyugati gondolkodás a fűszereket mindig a Paradicsomhoz kapcsolta, amelyet keleti helynek tartottak.

A Misir törökül Egyiptomot jelent, és Egyiptomi Bazárnak hívják, mivel a fűszerek Indiából és Délkelet-Ázsiából érkeztek Egyiptomba, majd onnan a Földközi-tengeren keresztül Isztambulba. A rendkívül hosszú kereskedelmi utak és a magas fűszerárak fenomenálissá tették. A távoli helyek utáni vágyat a fűszerek íze és illata elégítette ki. A 11. és 17. század között a fűszerek uralták az európai ízvilágot. Az oszmán konyha ételei azonban nem voltak fűszeresek, mint a középkori európai, az ókorban a római vagy az arab konyha ételei. Isztambul volt a legendás Selyemút utolsó állomása. Ez volt az ázsiai áruk végső rendeltetési helye, amelyeket aztán Európába juttattak el. A hivatalos feljegyzett történelem alapján Isztambul már a 13. században fűszerkereskedelmet alakított ki a velenceiekkel.

A fűszerpiac története

Eminönü tengerparti oldala, ahol az Egyiptomi Bazár található, a bizánci idők óta mindig is a legaktívabb piac volt. Azokban az időkben, amikor a tengeri üzlet nagyon fontos volt, az Eminonu intenzív kereskedelmi tevékenységet folytatott. A Kelet és Nyugat, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger között stratégiai elhelyezkedésű Isztambul mindig is a bizánci és az oszmán idők egyik legaktívabb kereskedelmi központja volt. Isztambul az egész világkereskedelem központja volt, és ez sok évszázadon át folytatódott. A bizánci időkben Makron Envalos néven egyiptomi bazár működött ugyanazon a helyen, mint a mai Egyiptomi Bazár.

A Balkántól és Európától a Földközi-tenger északi részéig és az Arab-félszigetig terjedő tengerparti városként Isztambul tranzit kereskedelmi útvonalon volt. A Keletről és az Arab-félszigetről érkező termékek, például selyemszövetek, fűszerek, drágakövek, szőtt áruk és szőnyegek Isztambulban gyűjtenének Európába. Oszmán klasszikus stílusú komplexumként a Yeni Camii Complexen belül épült Fűszerbazár két bazár kombinációja, amelynek jellemzője a Dupla Bazár. A Fűszerbazár 6000 m² alapterületű, ami „L” tervet ad.
Safiye Sultan, aki III. Murád szultán felesége és III. Mehmed szultán anyja volt, az új mecset első építése 1597-ben kezdődött. Az eredeti építész, Davut Ağa, aki a nagy építész, Sinan tanítványa volt. megkezdte az építkezést, majd Dalgıç Ahmed Ağa váltotta fel.

Isztambul fűszerpiaca vagy Misir Çarsisi-t 1663-ban építették teljes egészében a szomszédos Yeni-mecset komplexum részeként, hogy a mecset fenntartására pénzt termeljenek. Az isztambuli fűszerpiac a második legnagyobb fedett bazár Törökországban és a világ legnagyobb fűszerpiaca. Az Egyptian Spice Bazaar egy fedett piactér, amely a fűszerpiacot tartalmazza. A fűszerbazárt eredetileg a Yeni Valide (Új Anyakirálynő) mecsetkomplexum részeként építették, hogy gazdasági intézményként működjön, így a jámbor alapítvány minden külső segítség vagy támogatás nélkül fennmarad.

Az Oszmán Birodalom idején a Jámbor alapítványokat a civil társadalom szervezeteiként határozták meg, amelyek a rászoruló emberek szolgálatára összpontosítottak. Ezek az erényes intézmények a jótékonyság iszlám felfogásán alapultak. E jótékonysági szervezetek szellemi és anyagi integritását az „imaret”-nek nevezett nagy épületegyüttes támogatta a mecsetet körülvevő különféle létesítményekkel, például iskolákkal, dervisházakkal, népkonyhákkal, ivókutakkal, fürdőkkel, piacokkal és bazárokkal. A legitimáció érdekében hatalmukat, ezen kereskedelmi intézmények bevételeit a vallásalapítványok kiadásaira fordították. Az Oszmán Birodalom bazárjai nyilvános szférákként szerveződnének, ahol az egész társadalom összefogott. Ezek a lakóterületektől távol eső kereskedelmi területek egy fedett vagy nyitott főutcát vagy utcákat foglalnának magukban, ahol üzletek és műhelyek állnak sorban.

Isztambul egyik legrégebbi és legforgalmasabb piactere, ahol a történelmi Selyemút csatlakozott a tengeri fűszerúthoz,  a Fűszer Bazár a korábbi krónikások először „Yeni Carsinak vagy Valide Carsinak” nevezték. A nevet kapta Egyiptomi Bazár (Misir Carsisi), mivel a termékek és fűszerek nagy részét annak idején Egyiptomból importálták. Bár a Yeni Valide mecset komplexumát eredetileg hospice-ként tervezték, végül a mecsettel, a fedett bazárral, a szökőkúttal és a sírral kötött ki. Ennek az épületegyüttesnek az építését a szultán édesanyja, „Safiye Sultan” kezdeményezte 1597-ben, és 1664-ben Turhan Sultan fejezte be. A tizenhatodik század végére a szultán anyák politikai hatalmat szereztek, és építészeti védőnőkként léptek színre az Oszmán Birodalomban.

Az Oszmán Birodalom 16. századi dinamikájának fényében a Fűszerbazárt a női hatalom ritka megnyilvánulásainak egyikeként tartják számon egy olyan építészeti építményen keresztül, amely külön kereskedelmi csomópontot hozott létre, és megmutatta a szultán anyák mindenható helyzetét a világban. Oszmán Birodalom. Abból a tényből kiindulva, hogy ezt az épületegyüttest akkor helyezték üzembe, amikor a gazdasági realitások drasztikusan megváltoztak, és az ekkora kiadásokkal kapcsolatos nézeteltérés a presztízs nyilvánvaló demonstrációjaként hangzott el, a monumentális komplexum számára elkülönített földterület Isztambul legértékesebb földjei közé tartozott. Abban az időben. Nagyon egyedi helyszín; Az Aranyszarv, a kikötő mellett és a Topkapi palota közelében!

Ezen a területen megnyílt az első kávéház is. Amikor 1664-ben befejezték a Fűszerbazár építését, Isztambul ezen részét már több száz kávézó népesítette be. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a fűszer mellett a kávé akkoriban is az egyik fő kereskedelmi cikk volt.

A bizánci időkben

A Fűszerbazár környéke rámutat a Bizánci Birodalom idején jelentős kereskedelmi útvonalra is. A Bizánci Birodalom idején még egy bazár is működött ugyanazon a területen. Az Indiából Egyiptomon át fűszerekkel és aromákkal megrakott hajók által látogatott kikötővel szemben ez a bazárterület tökéletesen átüti ezt a jelentős kereskedelmi útvonalat.

Kairótól Isztambulig és Bursáig

Egyiptom, amely az Oszmán Birodalom egyik virágzó országa volt, már 150 éve oszmán terület volt, amikor befejeződött a Fűszerbazár építése. A tizenhatodik században a Kairóba importált fűszerek több mint felét főleg Isztambulba és Bursába szállították. A fűszert aztán ezekből a városokból a Balkánra és az északi országokba küldték volna.

A tizenhetedik században Velence válságban volt, és a Fűszer-szigetek hollandok általi meghódítása leállította a Vörös-tengeren keresztüli kereskedelmet. E körülmények ellenére a kairói kereskedők továbbra is kiszolgálták az oszmán piacot, a fűszerkereskedelem pedig a Vörös-tengeren keresztül folytatódott. A bazár keresztneve Valide Çarşısı (Szultánanya Bazár) volt. A kikötőhöz fűződő kapcsolata miatt a nevét később Egyiptomi Bazárra változtatták.

Az Egyiptomi Bazár, ez a 356 éves építészeti építmény, az impozáns mecsetkomplexum része, amely Eminönü vízpartján található, és meghatározza a mai Isztambul kereskedelem és kereskedelem szívét. Ez a szerkezeti komplexum a fűszerek, az ételek és a tér teljes élményét nyújtja. Az egyiptomi bazár a nyugati elmében az egyik láncszem a Paradicsomhoz. A szó minden értelmében annyira ironikus a sors, hogy a fedett piac, amely egykor a rászorulók számára készült, ma Egyiptomi Bazárként létezik, amely a mai igényt megteremti vagy újradefiniálja. A fűszer piac minden bizonnyal továbbra is sokféleképpen ösztönzi az embereket a vásárlásra és a főzésre. Ennek a dinamikus folyamatnak a fényében a fűszer kulcsfontosságú jelenség, amelynek történelmi, kulturális és gazdasági jelentősége van.
Az egyiptomi bazárnak mindig voltak látogatói. Mára az egyik legnépszerűbb turisztikai látványosság. Ezen kívül vannak textíliák, ékszerek, kerámiák és ajándéktárgyak is, és a legtöbb turista általában inkább az Egyiptomi Bazárban vásárol manapság. 

Az isztambuli fűszerbazár színes jeleneteket kínál a nyilvánosság mindennapjaiból, nevezetesen a kereskedelmi szférákból, különféle típusú emberekből, mint az eladók, vásárlók, utcai árusok és koldusok. Ezenkívül az utazó írók, művészek és kereskedők beszámolói tele vannak e jelenetek leírásával. A kíváncsi nyugati szemlélet információkat gyűjt ki annak érdekében, hogy teljes képet adjon az oszmán életről.

Az „L” alakú Fűszerbazárnak 6 kapuja van. A keleti konyha minden ízét kitűnő színérzékkel és gyönyörű elrendezéssel jelenítik meg az üzletek. Minél többet fedez fel, valószínűleg annál szokatlanabb árukat fog találni; A szó minden értelmében az igazi definíció: „az emberi lélek kalandozni fog” ebben a misztikus egyiptomi fűszerbazárban Isztambulban. Az Egyiptomi Bazár története során két nagy tűzvész volt, mégis túlélte.

A Fűszerpiac építészeti tervezése

A Grand Bazaar és a Spice Market Istanbul kiváló példái a hagyományos oszmán mintás bazároknak. A Fűszerbazár fő jellemzője az „L” alak, amely „Kettős Bazár”-vá teszi. Az Egyiptomi Fűszerbazár egy hagyományos oszmán mintára épült építmény, két különálló bazár kombinációjaként. Hagyományos oszmán mintázatú kő- és téglasorai teszik egyedivé. Ennek a kettős bazárnak az „L” alakú építészetből adódó kelet-nyugati szárnya viszonylag hosszabb, mint a másik. Közvetlenül a metszéspont mellett van egy keresztboltozattal borított imádkozó tér, ahol a hosszú és a rövid ágak összeérnek.

Az Egyiptomi Bazár főbejáratai két hosszú ág szélén találhatók. Ez a két főbejárat kétszintes, hatíves oszlopsorral ellátott portál formájában van kialakítva. Emellett a Tahmis utcába vezető kapu is kétszintes, hatíves oszlopsoros portálok. Két másik, egymással szemben lévő bejárat a főbejáraton kívül a Makulyan Innig tartó ág középső részén található.

A Fűszerbazárban összesen hat kapu található. Közülük kettő nagy, a másik négy kicsi. A két hosszú ág ékén lévő bejáratok a Fűszerbazár fő bejáratai. Ez a két főbejárat kétszintes, hatíves oszlopsorral ellátott portál formájában van kialakítva. A Tahmis utca melletti kapu kétszintes portálok formájában hat boltíves oszlopsorral. A másik két bejárat a Makulyan Innhez nyúló ág középső részén található.

Mindkét ág peremének oszlopsorai felett kupolás helyiségek is találhatók, amelyek a bazáron belüli létrákon keresztül érhetők el. A bazár hosszú ágán 46 téglalap alakú terem és cella található, mindkét oldalon 23; a rövid ágon pedig 36, mindkét oldalon 18. A két elágazás metszéspontján pedig 6 téglalap alakú csarnok és cella található, amelyek összesen 88 belső egységet tesznek ki. A bazár külső, Tahmis utca felőli részén a bazár külső, Tahmis utca felőli részében 18 üzlet található.
 

Fűszerbazár Mit vásároljunk?

A szó minden értelmében egy Fűszerbazár túra valóban több, mint csodálatos. Ha ellátogat a Fűszerbazárba, könnyen előfordulhat, hogy elsodorja magát, amikor különféle fűszereket, alternatív gyógymódokat és afrodiziákumokat vásárol, amelyeket évszázadok óta teszteltek.
Ez az egyiptomi fűszerpiac valóban lecke az illatok és ízek terén. Itt mindenféle Turkish Delight édességet (lokum), baklavát, teákat és török ​​kávét és szárított gyümölcsöket találhat. Van valami Fűszerbazár tipp? Mindenképpen kötelező másodszor is ellátogatni a Fűszerbazárba – Hogy Te dönthess!
 
A Fűszerbazár évszázadok óta az a hely, ahol szárított gyógynövényeket és különféle növényeket árulnak, amelyek sehol máshol nem találhatók a városban, valamint holisztikus gyógymódokat minden betegségre. Nemcsak fűszereket, de a bazár boltjaiban édességeket, textiltermékeket, eszenciákat, aranyat, ezüstöt, ajándéktárgyakat árulnak. A Fűszerbazár mit vegyek kérdése soha nem jut eszünkbe ezen a piacon. Egyszerűen Mind Dazzling!
 

Fűszerbazár vs Nagy Bazár

Bár egyes áruk hasonlóak mindkét bazárban, lényegében a Fűszerbazárt kell felkeresni a fűszerekért és ételekért. A Fűszerbazár egy kicsit "autentikusabb" és szórakoztatóbb. A Fűszerbazár elsősorban fűszer- és élelmiszerpiac, ahol ajándéktárgyakat, valamint szappanokat, olajokat és mindenféle aromaterápiás terméket árulnak.
 

Hogyan juthatunk el Isztambul Fűszerbazár területére?

A Spice Bazaar Isztambul egyik legrégebbi negyedében található, az óváros, Eminonu központjában. Közvetlenül a fallal körülvett Konstantin város szívében található, és ez az a hely, ahol Bizáncot alapították. A Fűszerbazár egy hihetetlenül gazdag történelem központja és fókuszpontja. A Fűszerbazárt a Galata-híd, az Aranyszarv veszi körül, a dombon pedig a Topkapı-palota, a Kék mecset (Sultanahmet Camii) és a Hagia Sophia (Aya Sofya).
 

Fűszerbazár munkaidő

A Fűszerbazár hétköznap 8:00-19:00, szombaton 8:00-19:30, vasárnap 9:30-19:00 között tart nyitva.