A Konstantinápolyi korszak

Konstantinápoly, a "A városok királynője" több mint egy évezredig a Bizánci Birodalom szíveként állt. Stratégiai elhelyezkedése a Boszporusz-szoroson, amely összeköti Európát és Ázsiát, civilizációk kereszteződésévé, valamint a hatalmas gazdagság és hatalom központjává tette. A város nagyszerű építészete, beleértve az ikonikus Hagia Szophia és a Topkapi palota, tükrözi gazdag történelmét és kulturális jelentőségét.   

Az építészeti csodákon túl, Konstantinápoly szellemi és művészeti törekvések központja volt. Tudósai és kézművesei úttörő alkotásokat készítettek a filozófiában, a tudományban és a művészetben, befolyásolva a az európai civilizáció fejlődése. A város könyvtárai és egyetemei az ismert világ minden tájáról vonzották a tudósokat, elősegítve az élénk szellemi légkört. Konstantinápoly hagyatéka messze túlmutat fizikai maradványain, formálja a történelem menetét, és maradandó nyomot hagy a világban.   

Az alapítás és a bizánci időszak

Isztambul története több ezer évvel ezelőtt kezdődött. De először is a megariak voltak a telepesek Isztambulban Kr.e. 7. század Megaran városállam volt az ókori Görögországban. Byzas, Megara királya új városállamot akart alapítani, ezért elment a Apollón temploma és konzultált egy jóssal. Az Oracle azt mondta: „A vakok országa ellen kell alapítanod.” – értetlenkedett Byzas. Séta közben Kadiköyt nézett Sarayburnuból. Úgy gondolta, hogy bár ez a terület figyelemre méltóbb, miért találtak ott várost az emberek? Aki ott várost alapított, vaknak kell lennie. És eldöntötte, hol alapítsa meg a várost. És Megarians várost alapított 667 BCE A város neve Bizánc volt. A Bizánc az első név Konstantinápoly és Isztambul előtt.

Konstantinápoly római birodalmi időszaka 

Bizánc közönséges és jelentéktelen városként maradt fenn a 4. századig. Bizánc azonban későbbi elhelyezkedése miatt kezdett fontossá válni Konstantin lett a Római Birodalom császára. 

Konstantin fontos volt Isztambul történelmében, mivel Konstantin fontolgatta a főváros áthelyezését egy másik városba. Elgondolkodott Izmit, Trója és Bizánc, és azért választotta a Bizáncot, mert fontos kereskedelmi utak végén ült. Bizánc hét dombból álló földre épült, mint például Róma. A város 65 évvel ezelőtt a Római Birodalom szétválása előtt lett a főváros. A várost mint Konstantinápoly Konstantin halála után. 

A Konstantin korszak, a város átalakulni és fejlődni kezdett. Konstantin nem tette tönkre a várost. Városhatárokat jelölt ki. Konstantin elkészítette a palotát a milánóiak számára. Konstantinápolyban hippodromokat építettek, falakat kezdtek felújítani. Elmondhatjuk, hogy Isztambul története ebben az időszakban kezdődött.

Konstantin halála után a császárok folytatták a város fejlesztését. alatt a Theodosius-korszak (379-395), kikötőt épített, hogy megoldást találjon az élelmezési problémára. Elkészítette a raktárt. Ebben az időszakban épült a Forum Tauri, ma Beyazid térként ismert. 395-ben, a Római Birodalom két részre szakadt Kelet-Róma és Nyugat-Róma. Nyugat-Róma fővárosa Milánó lett, Kelet-Róma fővárosa pedig az Konstantinápoly. A város a keresztények városaként épült, miután Theodosius császár aláírta Thesszaloniki rendeletét. Idővel a város a kereszténység központjává vált.

Konstantinápoly tovább fejlődött és változott a II. Theodosius-korszak. A falak kiterjesztették és megművelték a területeket, az építményeket védelem alá helyezték. Ez idő alatt Konstantinápoly elérte legcsodálatosabb állapotát. A helyzet egészen addig tartott A Római Birodalom összeomlott. A 465-ös Leon császár korszakában tűz ütött ki Konstantinápolyban, és a város felét elpusztította. A tűzvész után a város megújulni kezdett. Ám az I. Justinianus-korszakban Nika zavargások kezdődtek, és a polgári zűrzavar ismét tönkretette a várost. I. Justinianus elnyomta a Nika-lázadásokat, új építészetet kezdett tervezni, és elhatározta, hogy új templomot épít. A templom neve Hagia Sophia volt. Ő építette a Bazilika tartály és a Binbirdirek Ciszterna. A hivatalos nyelvet pedig Helen nyelvre változtatta. 

I. Justinianus után a terméketlen időszak kezdődött a Római Birodalomban. De Konstantinápolyban újra megindultak az építkezések az I. Theophilos és Basileios korszakban. Ebben az időszakban templomok és kolostorok épültek. Sok épület még mindig Konstantinápolyban található.

A latin megszállás: Konstantinápoly történetének sötét fejezete

A negyedik keresztes hadjárat, eredetileg felszabadítani szándékozott Jeruzsálem a muszlim uralom alól, pusztító fordulatot vett, amikor Konstantinápolyba terelték. 1204-ben az elsősorban velencei és francia erőkből álló keresztes hadsereg ostrom alá vette a várost, végül kifosztották és elfoglalták. Ezzel kezdetét vette a Latin Birodalom, egy rövid életű nyugat-európai állam, amely uralkodott az egykori területek egyes részein. Bizánci Birodalom.

A latin foglalkozás, Konstantinápoly hatalmas pusztítást szenvedett el. A város híres Hagia Sophiát megszentségtelenítették, és római katolikus katedrálissá alakították át. Számtalan felbecsülhetetlen értékű műtárgyat és ereklyét zsákmányoltak és szórtak szét Európában. A város egykor virágzó gazdasága és kulturális élete összeomlott. A A latin birodalom uralma, végül azonban rövid életű volt. 1261-ben a Bizánci Birodalom VIII. Palaiologosz Mihály vezetésével visszafoglalta Konstantinápolyt, ami jelentős fordulópontot jelentett a város történetében.

A Bizánci Birodalom a latin megszállás után: a hanyatlás és a rugalmasság időszaka

Konstantinápoly visszafoglalása által VIII. Palaiologosz Mihály 1261-ben jelentős fordulópontot jelentett, de a várost visszavonhatatlanul megsértette a latin megszállás. Az egykor dicsőséges metropolisz leépült, vagyona kifosztották, infrastruktúrája megsérült. Annak ellenére, A Bizánci Birodalom erőfeszítései hogy visszaállítsa korábbi dicsőségét, számos kihívással kellett szembenéznie, beleértve a belső viszályokat, a gazdasági hanyatlást és a külső fenyegetéseket.

A Oszmán Birodalom, feltörekvő iszlám hatalom, a legkomolyabb fenyegetést jelentette Konstantinápoly számára. Az évszázadok során a oszmánok fokozatosan kiterjesztették területüket, behatolva a bizánci földekre. Magát a várost többször is ostrom alá vették, és minden ostrom próbára tette védelmét és ellenálló képességét. Míg a bizánciak ellenálltak ezeknek a támadásoknak, a birodalom fokozatos gyengülése egyre sebezhetőbbé tette.

Konstantinápoly oszmán hódítása 1453-ban a tha Bizánci Birodalom vége és egy új korszak kezdete a város számára.

Az oszmán hódítás: Konstantinápoly bukása

A Bizánci Birodalom kudarcai és kihívásai ellenére Konstantinápoly félelmetes erőd maradt. Viszont, az Oszmán Birodalom felemelkedése jelentős veszélyt jelentett a város létére. A 14. század végén és a 15. század elején az oszmán szultánok, köztük I. Bajezid és II. Murád, megpróbálták meghódítani a várost, de különféle tényezők – például belső konfliktusok és külső nyomás – meghiúsították őket.

A fordulópont 1453-ban következett be, amikor II. Mehmed szultán, a Hódító Mehmed ostrom alá vette Konstantinápolyt. A fárasztó 53 napos ostrom után az oszmán erők áttörték a város védelmét, és 29. május 1453-én meghódították. Konstantinápoly bukása a Római Birodalom végét jelentette, és új korszakot nyitott a város számára. Az oszmán uralom alatt Konstantinápoly jelentős átalakuláson ment keresztül. A Hagia Sophiát mecsetté alakították át, és a város az Oszmán Birodalom fővárosa lett, amely évszázadokon át kulturális és gazdasági központként szolgált.