A Konstantinápolyi korszak

Az alapítás és a bizánci időszak

Isztambul története évezredekkel ezelőtt kezdődött. De először is a megariak voltak a telepesek Isztambulban az ie 7. században Megaran városállam volt az ókori Görögországban. Bizák, aki Megara királya volt, új városállamot akart alapítani, ezért elment Apollón templomába, és tanácsot kért egy jóstól. Az Oracle azt mondta, hogy „a vakok országa ellen kell alapítani”. – értetlenkedett Byzas. Séta közben Kadiköyt nézett Sarayburnuból. Arra gondolt, hogy bár ez a terület figyelemre méltóbb, miért alapítottak ott várost az emberek? Aki ott várost alapított, vaknak kell lennie. És eldöntötte, hol alapítsa meg a várost. Megarians pedig ie 667-ben várost alapított. A város neve Bizánc volt. Bizánc a keresztnév Konstantinápoly és Isztambul előtt.

Konstantinápoly római birodalmi időszaka 

Bizánc közönséges és jelentéktelen városként folytatódott egészen a 4. századig. Bizánc azonban a fekvése miatt kezdett fontossá válni, miután Konstantin császár lett Római Birodalom. 

Konstantin fontos volt a Isztambul története as Constantine fontolóra vette a főváros áthelyezését egy másik városba. Izmitre, Trójára és Bizáncra gondolt, és azért választotta Bizáncot, mert fontos kereskedelmi utak végén ült. Emellett a Bizánc hét dombból álló földre épült, mint például Róma. A város 65 évvel ezelőtt, a Római Birodalom szétválása előtt lett a főváros. A várost Konstantinápolyként emlegették Konstantin halála után. 

A Konstantin-korszakban a város átalakulni és fejlődni kezdett. Konstantin nem tette tönkre a várost. Városhatárokat jelölt ki. Konstantin elkészítette a palotát a milánóiak számára. Hippodromok épültek, és elkezdtek megújulni a falak Konstantinápolyban. Azt mondhatjuk, hogy Isztambul története ebben az időszakban indult.

Konstantin halála után a császárok folytatták a város fejlesztését. Alatt a Theodosius-korszak (379-395) kikötőt épített, hogy megoldást találjon az élelmezési problémára. Elkészítette a raktárt. Ebben az időszakban épült a Forum Tauri, ma Beyazid térként ismert. 395-ben a Római Birodalom két részre szakadt Kelet-Róma és Nyugat-Róma. Nyugat-Róma fővárosa Milánó, Kelet-Róma fővárosa pedig Konstantinápoly lett. A város a keresztények városaként épült, miután Theodosius császár aláírta Thesszaloniki rendeletét. Idővel a város a kereszténység központjává vált.

Konstantinápoly tovább fejlődött és változott a II. Theodosius-korszak. A falakat meghosszabbították és megművelt területek, építmények védelem alá kerültek. Ebben az időben Konstantinápoly legcsodálatosabb állapotát érte el. És a helyzet a római korig folytatódott Empire összeesett. A 465-ös Leon császár idején tűz ütött ki Konstantinápolyban, és elpusztította a fél várost. A tűzvész után a város megújulni kezdett. Ám az I. Justinianus-korszakban Nika zavargások kezdődtek, és a polgári zűrzavar ismét tönkretette a várost. Justinianus I. elnyomta a Nika Riotsot, új építészetet kezdett tervezni, és elhatározta, hogy új templomot épít. Az egyház neve volt Hagia Szophia. Ő építette a Bazilika Ciszternát és a Binbirdirek Ciszternát. A hivatalos nyelvet pedig Helen nyelvre változtatta. 

I. Justinianus után a terméketlen időszak kezdődött a újszerű Birodalom. De Konstantinápolyban újra megindultak az építkezések Theophilos és Basileios I. periódusában. Templomok, kolostorok ebben az időszakban épültek. Sok épület még mindig Konstantinápolyban található.

Latin foglalkozás

Konstantinápoly a keresztes hadjáratok során tönkrement. A latinok megszállása idején a várost kifosztották. A betolakodók sok építményt felrobbantottak. A várost pedig tervszerűen felégették. 15.000 ember élt Konstantinápolyban, hajléktalanná vált. Egy ideig a Latin Birodalom uralta a várost.

1261-ben VIII. Mikhail Palaiologosz legyőzte a keresztesek. És Konstantinápoly visszatért a régi időkbe. 

Római Birodalom/ Bizánc a latin megszállás után

VII Mihail Palaiologosz megnyerte Konstantinápolyt újra, de a város elfáradt és elvesztette régi pompáját a keresztes lovagok, tüzek, rablások stb. miatt. Ha a történelmet nézzük of Isztambul ebben az időszakban a várost nyugati államok és arabok foglalták el. Ezekkel a foglalkozásokkal kellett megküzdeniük. Bár Konstantinápoly támadásokba ütközött, más államok csak 1453-ban tudták meghódítani a várost.

Összeomlás 

Bár más államok is elfoglalták Konstantinápolyt, a várost évszázadokig nem hódították meg. De a történelem of Isztambult megváltoztatná a török. Az Oszmán Birodalom meg akarta hódítani Konstantinápolyt. 1395-ben I. Bajezid körülvette a várost, de a keresztesek elfoglalták a Balkánt, és vissza kellett vonulnia. Bayezid I nem hagyta el ezt a várost. Elkészítette az anatóliai erődöt, hogy megkönnyítse ezt a hódítást. 1400-ban pedig I. Bajezid ismét körülvette a várost, de Timur elfoglalta Anatóliát, és Bajezidnek ismét vissza kellett vonulnia. Én, II. Murád meg akartam hódítani a várost. 1422-ben pedig körülvette a várost, de Mustafa Riot megakadályozta a hódítást. A történelem of Isztambul 1453-ban kezdett megváltozni. Az oszmán császár Fatih Sultan Mehmet ostrom alá vette a várost, és elérte célját. Meghódította Konstantinápolyt, és a hódítás a rómaiak végét jelentette Empire. A honfoglalás után a város átalakulni kezdett. A Hagia Sophia és más templomok mecsetté alakultak át. A város pedig az Oszmán Birodalom fővárosa lett.